Gyöngytyúkpástétom a budapesti Székely Napokon

 

gyöngytyúkpástétom

 

Aki személyesen szeretne megismerkedni Baricz Imrével, az megteheti 2015. szeptember 8-10 között Budapesten a Székely Napokon!

Küküllőkeményfalva határában, az Avasnak nevezett dűlőn található Baricz Imre gyöngytyúkfarmja. Nem véletlenül kerültek a pöttyös tyúkok ilyen távol a lakott településtől, ugyanis olyan hangosak, hogy messzire elhallatszik rikácsolásuk. Bio-pástétomot készítenek belőlük. Lőrincz Csaba fotói.

A gyöngytyúkok iránti érdeklődése kissé viccesen indult: Imre olvasta valahol, hogy a gyöngytyúk az egyetlen szárnyas, amely a kruplibogarat megeszi, s arra gondolt, hogyha tyúkjait kivinné a pityókaföldekre, nem kellene vegyszerezni a kultúrát. A szállítással még nem lett volna gond, viszont jobban belegondolva, a gyöngytyúkok visszaterelése halva született ötlet. Így más projektet kellett kitalálni a különleges szárnyasokra.

„Az elmúlt években bejártam a fél világot, jelentős időt töltöttem Beverly Hillsben, és az ott szerzett pénzt szerettem volna értelmesen elkölteni. Két választásom volt: házat építek itthon, vagy olyan vállakozásba fektetem be, amiből majd házat építhetek és a megélhetésem is biztosított. Úgy tűnik, hogy a második döntés volt a helyes út, hiszen most van egy Kelet-európai egyediségem, hiszen nem csupán keltetem, és nevelem a csirkéket, hanem a végterméket is én készítem el. Tehát végig követem az egész körforgást” – magyarázza a farm tulajdonosa.

Imre négyszáz fős alapállományt tart, saját keltetővel, itt vágják le a tyúkokat, az alapanyag innen kerül a konzervgyárba, ahol saját recept alapján készítik el a tartósítószermentes pástétomot, amelyet ő juttat el a fogyasztóhoz is. „Olyan terméket igyekeztem létrehozni, amit bátran és becsülettel lerakhatok a fogyasztó elé. Amióta a pástétom készítésével foglalkozom, azóta tudatosult, hogy mekkora mértékű tömegmérgezés folyik az élelmiszeriparban. Egy tízéves gyerek szervezetében több tartósítószer van, mint a hetven évesében – ezt mutatta ki legalábbis egy nemrég készült felmérés.”

Mivel a farm létrehozásához szükséges alaptőke Californiából származik, ezért kapta ezt a nevet a hely. Imre szerint ott is hasonló gondolkodású, kezdeményező emberek élnek, és a névben szeretné továbbvinni ezt a gondolkodást, hogy mindig emlékezzen rá.

A gyöngytyúk pástétomból nagyon gyorsan prémium kategóriás Góbé-termék lett, ami igen ritkán kerül ki egy kisgazda vállakozásából. Imre egyedül végzi a farm körüli összes teendőt, sőt, a marketinggel is ő foglalkozik. „Egyelőre lent lakom a faluban, de nagyon sok időt töltök itt fent, a dombon. Az az elméletem, hogy amit én elvégzek, az rendesen el van végezve. Ezért egyelőre nem bízom másra. Mivel a terméknek folyamatosan bővül a termékeladási zónája, valószínű, hogy hamarosan alkalmaznom kell valakit. A keltetőgép és maga a farm nem lehet egy helyen, ezért otthon a háznál keltetem ki a csibéket megfelelő higiéniai körülmények között. A kis csirkék ide kerülnek ki egy belső épületbe, s miután betollasodtak, csak akkor engedjük ki a szabadba őket. A keltetőgépet LEADER-es pályázatból vásároltam, ami egy plusz volt a fejlesztések megvalósításában.”

Imre farmja teljesen önálló, nincs szüksége külső segítségre, hiszen az alapállomány folyamatosan termeli a tojást, amely a keltetőkbe kerül, onnan meg ki a farmra, ahol szabadtartásban, jó levegőn és napfényes területen tartózkodnak. A gyöngytyúk-tojás méretre és színre is hasonlít a házi tyúkéhoz, azzal a különbséggel, hogy nagyon erős a héja. Ezért nem ajánlatos porcelán tányér szélén feltörni, mert a tányér bánja. „Aki eljön és meglátogatja a farmot, mindenkinek feltűnik, hogy milyen jó dolguk van a tyúkoknak. Mivel bio-tartásban vannak, hosszabb időszak kell, hogy elérjék vágósúlyukat, három és fél hónap is szükségeltetik.”

A pástétom receptje titkos, de Imre annyit mégis elárult, hogy egy kiváló szakácsnővel, Piroska nénivel közösen tökéletesítették a receptet. „Mivel a gyöngytyúkból készül a legfinomabb húsleves, szerettünk volna ehhez hasonló ízvilágot átmenteni a pástétomba. A visszajelzésekből azt szűrtük le, hogy ez sikerült.”

Imre nem örökölte, vásárolta a területet, s az első gyöngytyúkállományt Magyarországról szerezte be. „Nem indult valami jól a befektetés, hiszen felütötte a fejét egy fehérjemérgezés, és elpusztult az egész állomány. Szerencsémre megismerkedtem Orbán Csaba állatorvossal, aki szárnyas-specialista, és most már teljesen biztonságban tudhatom a tyúkokat. Rendszeresen mintákat juttatok el hozzá és ellenőrzés alatt vannak az állatok. Ha valamilyen rendellenességet észlel, rögtön szól és így megelőzhetjük a nemkívánatos betegségeket.”

A farm kint a határban, az erdő alatt fekszik, a vadállatok élőhelyén, ezért villanypásztorral védik a telepet. Emellett a helyi vadásztársulat védettségét is élvezi a tulajdonos, időnként a vadászok leellenőrzik a vadállományt és amikor a rókaállomány meghaladja a megengedett létszámot, akkor vadászatot tartanak. Ugyanis a gyöngytyúkok rikácsolásukkal mágnesként vonzzák a rókát. „Egyedüli gondom eddig a héja volt, amely, ugye, védett madár és nem szabad lelőni. Szerencsére kora tavasszal és késő ősszel van a héja-időszak, most csend van.”

Imre többször kint tölti az éjszakát a farmon lakókocsijában, és megelégedetten végzi a dolgát, amely – úgy érzi – meghozza a gyümölcsét. „Minden vállalkozó kedvű fiatalnak és idősebbnek azt kívánom, hogy munkájának eredménye legyen, megbecsüljék, hogy másnap jó kedvvel folytathassa feladatát” – mondta végezetül a fiatal vállalkozó.

 

Forrás: mihir.ro

Nagyálmos Ildikó 2015-06-09